A pikkelysömör története – II. rész

691
HOZZÁSZÓLÁS:

A történelem előtti időkben már észlelték a betegséget, de nem törődtek vele igazán, mivel tüneteit hasonlónak találták más, bőrtüneteket okozó betegségekhez. A 18. században azonban változott a helyzet, a bőrgyógyászat ugyanis kezdett önálló tudománnyá válni.
Ekkor, mint gyakori bőrbetegség, a psoriasis is fontossá vált: Pontosan megfigyelték, rögzítették a tüneteit, különféle formáit, tehát mindazt, amit szabad szemmel a bőrön láttak.

1757-ben egy angol kisvárosban megszületett Robert Willan, az angol bőrgyógyászat megalapítója, a betegség „keresztapja”. Ő nevezte el először psoriasisnak a száraz- vagy pikkelysömört, azt a tünetegyüttest, melyet ma is psoriasisnak tartunk.

Willant korabeli kollégái és bírálói elmarasztalták azért, mert azokat az eseteket is a psoriasishoz sorolta, ahol más bőrbetegség alakult át pikkelysömörré, vagy mutatott psoriasis-szerű tüneteket. Pedig Willan nem tévedett, csak kétszáz évvel előre pillantott, hiszen ezzel megsejtette a psoriasist kiváltó külső környezeti tényezők, az úgynevezett provokáló faktorok létezését.
Willan jelentősége nemcsak az, hogy elnevezte a pikkelysömört, hanem az is, hogy kiemelte az ötletszerű besorolásból, és önálló betegségként tárgyalta. A megkülönböztetést, persze, csak a látható eltérések alapján végezte.

Erasmus Wilson, a 19. század jelentős angol bőr-gyógyásza, bőrbetegségekről szóló könyvében szintén ír a psoriasisról. Annyival lép előre, hogy a kor ismereteinek megfelelően a bőrbetegségek osztályozását anatómiai-fiziológiai alapon végzi.

William Tilbury Fox 1873-ban megjelent könyvében, a „Helyi gyulladásos betegségek” címszó alatt tárgyalja a pikkelysömört. pikkelysomor-psoriasis-02

A német orvosok közül Ludwig August Struve (1795 — 1820) bőrbetegségekről írt könyve két részre oszlik. Második részben azon betegségeket említi, melyeknél a bőr felépítése, színe vagy mindkettő megváltozik. Ide sorolja a pikkelysömört, annak többféle formájával együtt.

A német Conrad Heinrich Fuchs (1803—1835) azért fontos, hiszen először ír a helyi és egyéni hajlam jelentőségéről a bőrbetegségek kialakulásában, valamint a bőrbántalmak kiváltó tényezőiről (mechanikus és vegyi ártalmak, atmoszferikus hatások stb.). Próbálja kapcsolatba hozni a hajlamot a kiváltó faktorokkal.

A szintén német bőrgyógyász, Ferdinand von Hebra (1816-1880)  már nem elégedett meg a psoriasis külső formáinak megfigyelésével. Szövettani vizsgálatokat végzett különböző bőrbetegségekben szenvedő betegeknél – tehát élő betegből vett anyagot, azt vizsgálta kezdetleges mikroszkóppal. Könyvében ,,Idült gyulladás” címszó alatt leírja a psoriasisos különböző fejlődési formáit, azok mikroszkópos vizsgálatával (a kis kiterjedésű formától egészen a nagy, változatos formát mutató plakkig). Emellett leírta a gyógyulófélben levő, visszafejlődést mutató psoriasis mikroszkópos képét is.

Később vizsgálják a psoriasisos bőr szöveti szerkezetét. Ahhoz azonban, hogy ezt megtehessék, korszerűbben és szakszerűbben kellett alkalmazni a mikroszkópot.

691
HOZZÁSZÓLÁS:
loading...

Hozzászólások |

Összesen eddig
0

És te mit gondolsz erről?
Neked mi a véleményed a témáról?

Szólj hozzá

| Mondd el a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 

<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Válogatott készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!

Friss HOZZÁSZÓLÁSOK

331
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Login



Elfelejtette jelszavát?
Regisztráció! [ bezár ]
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Felhasználó létrehozása!



Már regisztrált? Jelentkezzen be! [ bezár ]

Elfelejtette jelszavát?


[ bezár ]