A legszorgosabb kutatásokkal sem lehetett találni olyan, az egész szervezetet érintő betegséget, amely a pikkelysömörrel együtt járna, arra jellemző lenne.

Az öröklődés jelentősége

A psoriasist okozó defektus (zavar) tehát a bőrben van, s az örökletes hajlam mértéke szerint változó nagyságú.

Az öröklésben szerepet játszó „kis gének” csoportja határozza meg ezt a rendellenességet, mely önmagában néma.

Ezért mondjuk, hogy csak a betegségre való hajlam öröklődik.

A provokáló faktorok

A rejtett rendellenességet (melynek  következménye a hámsejtek meggyorsult osztódása) a provokáló faktorok különböző módon hozzák felszínre.

A provokáló faktorok kiváltó hatása több úton érvényesül, míg mindegyik eljut ahhoz a végső, közös ponthoz, mely megindítja a sejtoszlást. Hasonlít talán a vasúthálózathoz, ahol más-más távolságról, különböző síneken fut be a vonat a végállomásra. Mindegy honnan jön: a pályaudvaron találkoznak.

Egyik oldalon állnak tehát a provokáló faktorok, szemben velük a másik oldalon a bőrben rejtetten megbújó rendellenességek, melyet ma még nem ismerünk.

Ma annyit tudunk, hogy a pikkelysömör egy sajátságos reakciókészsége a bőrnek, melynek alapja a meggyorsult sejtoszlás. Ez a készség átvihető — bár különböző mértékben — az utódokra (ez a veleszületett hajlam). De ez még nem jelent betegséget.

A pikkelysömör kialakulása

Ahhoz, hogy megjelenjen, szükséges, hogy a provokáló faktorok felfüggesszék a bőrnek (vagy szervezetnek) azon törekvését, hogy ezt a rendellenességet kiegyenlítse. Ezzel átírják az öröklött hajlamot, megjelenítik a betegséget.

Ez akkor következik be, ha az öröklött hajlam és a provokáló faktor mennyiségileg elérik azt a szintet (küszöbértéket), mely felett a változás minőségi lesz, vagyis létrejön a psoriasis.